⚓ Carrack of XV century ⚓
The Carrack... ( from Vikipedia )
A carrack or naus was a three- or four-masted ocean-going sailing ship was developed in the 14th and 15th centuries in Europe. Carracks were first used for European trade from the Mediterranean to the Baltic. In its most advanced forms, it was used by the Portuguese for trade with the African coast and finally with Asia and America from the 15th century into the 17th century.
With linguistic variation, these ships were called carraca or nau in Portuguese, Spanish and Genoese, caraque or nef in French, kraak in Dutch and Flemish. Originally the word carrack meant ship and was used in the Mediterranean for any ship long before the ocean-going carrack was developed in the 15th century. The word probably originally derives from the Arab word Harraqa, an unrelated type of river barge that first appeared in the Tigris and Euphrates rivers in the 9th century.
Carracks were carvel built ocean-going ships: large enough to be stable in heavy seas, and roomy enough for a large cargo and the provisions needed for long voyages. They were usually square-rigged on the foremast and mainmast and lateen-rigged on the mizzenmast. They had a high rounded stern with large aftcastle, forecastle and bowsprit at the stem. As the predecessor of the galleon, the carrack was one of the most influential ship designs in history; while ships became more specialized in the following centuries, the basic design remained unchanged throughout this period
The engraving used to built the presented carrack. 
A Portuguese carrack, as depicted in a map made in 1565.
Model of the carrack Madre de Deus, in the Maritime Museum, Lisbon.
A Karakk ( lásd: Vikipedia )
A karakk (angolul carrack) egy három vagy négy árbócos vitorlás hajó volt, melyet a 15. században Portugáliában fejlesztettek ki Atlanti-óceáni hajózásra. A későbbiekben széleskörűen használt hadihajóvá vált.
A törzs hátulja kerek, elől-hátul bástyával, orrárbóccal az elején. Kezdetben Portugália, később Spanyolország is ezt a hajót használta a világ felfedezéséhez és feltérképezéséhez. Az első és a főárbócon általában négyszög vitorlát, a leghátsón pedig latin vitorlát használtak. Két fedélzettel épült, teherbíró képessége 200–600 t volt, hatalmas öblös kidudorodó törzse alsó és felső irányban is összeszűkült. 27 méteres hossza mellett fedélzete 8 méterre szélesedett ki, karcsúnak aligha nevezhető. A 15. században – amikor ezt a hajót nao néven is emlegették – csak néhány ágyút hordozott, de a 16. században az ágyúk száma elérte a 40 db-ot, amiket a felépítményen kívül a hajó oldalaira és a fedélzetközbe (ágyúfedélzet) is telepítettek. A karakk kezdetben kétárbócos volt, az egyik a hajó közepén állt, erre nagy keresztvitorlát vontak, a kis árbóc a tatra szorult, ez latinvitorlával szerelték fel. Később a karakkot három árbóccal építették, és a fő-, de néha az előárbócot is ellátták kasvitorlával (a fővitorla fölött), s orrárbócrúd alatt megjelent a "bonnet" (a hasvitorla). A karakkok elterjedtek egész Európában, északon főleg a hollandok használták. A hajóikon – valószínűleg a kogge mintájára – sem kas-, sem "bonnet" vitorlát nem használtak. A karakkok első és hátsó felépítményeit tetőszerkezet védte az ellenség könnyebb lövedékei ellen. Hasonlóképpen védettek voltak a kasban kialakított lőállások is.
A karakk egy óceánjáró hajó volt: eléggé stabil a háborgó tengerre, és elegendően nagy, hogy egy hosszú útra az egész ellátmányt magával vihesse. Ilyen hajókkal fedezték fel a spanyolok és a portugálok a világot a 15. században és a 16. században.
Portugáliában nau volt a neve, Spanyolországban carraca vagy nao, Franciaországban pedig caraque vagy nef.
Mint a vitorlázás kora nagy hajóinak az előfutára, a karakk volt az egyik legmeghatározóbb felépítésű hajó a történelemben. Míg a hajók egyre specializáltabbakká váltak, a felépítés alapjai változatlanok maradtak a vitorlázás korában.
XV. századi karakk építése ( Török András által)
A hajó építése akkor fogant meg bennem, amikor befejeztem az első fa vitorlásomat, egy római gabonaszállítót. Úgy gondoltam, hogy valami nagyobbat kellene készíteni, had foglalja a helyet a szobámban.Választásom egy kereskedelmi karakkra esett, mert 1:50-esben meglehetősen nagy. A tervrajzok Lengyelországban készültek, W. A. mester flamand rézmetsző rézkarca alapján. A rajzok méretaránya 1:50 és 1:100, én az 50-es lépték mellett döntöttem, mert így méretileg összehasonlítható az előző hajómmal. Mindez 2002-ben történt és sajnos azóta nem haladtam sokat, csak a bordák készültek el és lettek összeállítva. De most folytatni tudom ...
lásd bővebben a hajomakett.hu: XV. századi karakk építése oldalon ...
