⚓ HABLEÁNY gőzös ⚓
1867
A hajó története...
(kriegsmarine.hu) Dr. Balogh Tamás cikke alapján
II. Erzsébet, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, s a Nemzetközösségi Királyságok királynője uralkodói gyémánt jubileumának (60. évfordulójának) június 5-én tartott ünnepi rendezvényein Csák János, Magyarország londoni nagykövete képviselte a magyar kormányt.
A Temzén rendezett hajós felvonuláson - bár a királynőnek erdélyi magyar gyökerei is vannak (ükanyja Rhédey Claudina grófnő) - magyar hajó nem vett részt. Pedig a bemutatott magyar katonai hagyományok alapján Magyarország akár hadihajós alakulatot is küldhetett volna.
Hogyan lehetséges ez? Nos, épp' a hajós felvonulás választott módja - folyami jellege - a válasz erre. Hisz' 2012-ben épp' 145 esztendeje annak a forradalmi jelentőségű magyar hajóútnak, amely története során elsőként szelte át vízi úton az európai kontinenst, bizonyítva ezzel, hogy lehetséges állandó hajójárat kialakítása a Fekete-tenger és az Atlanti-óceán között!
Az utazás tervezője és kivitelezője Széchenyi Ödön gróf volt, aki HABLEÁNY nevű gőzhajóján kelt át a kontinensen 1867. április 6. - május 18. között. A felkészülést már 1861-ben elkezdte, amikor a Duna-gőzhajózási Társaság HILDEGARD nevű hajóján és a FRANZ JOSEPH gyorsgőzösön gyakorolt (háromszor járt a Pest-Galac útvonalon, hogy kapitányi, kormányosi, gépészi és vízrajzi gyakorlatot szerezzen). Gépészeti ismereteit Vész Ármin műegyetemi tanár, hajózási ismereteit pedig Kenessey Albert hajóskapitány segített elmélyíteni.
Az Európa első áthajózását végrehajtó HABLEÁNY gőzös modellje
A rekorder hajót Höcher Adolf pesti vállalkozó kifejezetten erre a célra tervezte és - kizárólag magyar iparosokkal és hazai anyagból - építette. A Hableány hossza 20 m szélessége 2,33 m, merülése 0,56 m volt. A 20 "forrcsővel" ellátott kazánt 1866 novemberére hozták üzemkész állapotba. A 8-10 lóerő teljesítményű gőzgép 4 légkör (4 atmoszféra) nyomáson működött. Széchenyi sikeres hajóskapitányi vizsgája után Follmann Alajost, az Egyetértés Pest Hajósklub tagját fogadta fel kormányosnak. A legénység további három matrózból - egy gépészből, egy fűtőből és egy szakácsból - állt. Pest-Budáról indulva a Duna, Majna, Rajna, Marne és Szajna folyókon keresztül érkeztek Párizsba, a Világkiállításra. Az utazás legnehezebb szakasza a Dunát és a Majnát összekötő - a kontinentális vízválasztót átszelő - Lajos-csatorna volt. A Duna és a Rajna összekötésének terve Nagy Károlytól ered. Földmérői 793-ban jelölték ki a helyet, ahol a Duna és a Rajnába ömlő Majna 1 800 méterre megközelítette egymást. El is kezdték a munkát, ám az esőzések elmosták a kiásott csatornát, s a munkások zöme a sártengerbe fulladt. Csak 1836-ban kezdték újra kiásni a csatornát, amelyet 1846-os átadásakor I. Lajos bajor királyról Lajos-csatornának neveztek el, s amely a Majna és a Duna két mellékfolyóját (a Regnitz-és az Altmühl-folyót) kapcsolta össze. Bár igen népszerű volt, nem tudott versenyre kelni a párhuzamosan futó vasúttal, amely lényegesen gyorsabb volt, elsősorban a csatorna szűk keresztmetszete és sűrű zsiliprendszere miatt.
A HABLEÁNY 43 napos, mintegy 2 000 km-es útja során a 170 km hosszú Lajos-csatornán való átkelés 3 napot vett igénybe (április 28-május 1.). A Dunáról Kelheimnél öt zsilipen jutott át az összekötő csatornába, ám az Altmühl-folyón egy hatodik zsilip, majd a mesterséges csatorna és abban egy hetedik zsilip következett. A nyolcadik zsilipen áthaladva érte el a Regnitz-folyót, ahol kötélvontatást kellett alkalmazni. A kilencedik zsilip vezetett a Majnára. Frankfurtban rövid pihenő és karbantartás következett, majd a Rajna zátonyszigetei után Strasbourgnál kezdődött az utazás utolsó, franciaországi szakasza a Canale later-en Nancy-ig, majd tovább a Marne-folyóra, s a Szajnán Párizsig.
A Budapest-London-Párizs-Budapest vízi út (pirossal) és a HABLEÁNY útja (lilával).
A HABLEÁNY érkezése Párizsba. A nagy technikai álmodó, Jules Verne várta és üdvözölte.
Krónológia (hajoregiszter.hu)
| Épült | 1867, Hartmann József Hajógyára (I.), Budapest/Újpest, HU |
| Legnagyobb hossz: | 20,00 m |
| Hossz a függélyek között: | 18,3 m |
| Legnagyobb szélesség: | 3,66 m |
| Szélesség a főbordán: | 2,33 m |
| Legnagyobb merülés: | 0,46 m |
| Főgép típus: | gőzgép |
| Főgép teljesítmény: | 6 LE |
1867-HABLEÁNY, Gróf Széchenyi Ödön . Kisméretű vastestű gőzbárka. az 1867. évi párizsi világkiállításon nagy feltűnést keltett, a Duna-Majna-Rajna-Marne-Szajna útvonalon érkezett meg, ahol elsőként Verne Gyula üdvözölte. A gőzösön III. Napóleon császár és Eugénia császárné is tett egy hajóutat. A hajót a párizsi világkiállítás aranyérmével tüntették ki, ő pedig a kontinens első áthajózásáért a Becsületrendet kapta meg.
1867-Turna von Félix (Nadar) francia író tulajdonában. A kis hajó az 1870/71. évi porosz-francia háborúban a Marne folyón hadiszolgálatot teljesített.
1871-ben porosz hadizsákmányként a Rajnára vitték.
1874-ben kazánrobbanás következtében elpusztult.
Másik verzió szerint porosz ágyúgolyó süllyesztette a Marne folyóm.
2000-ben a Gróf Széchhenyi Ödön Yachtegylet elkezdi építeni a HABLEÁNY másolatát
HABLEÁNY a Balatonon