⚓ Mészáros Lázár hadigőzös ⚓
The first Danube war steamer (1848)
Mészáros hadigőzös 1848
Az első, igazi magyar hadihajó, a MÉSZÁROS hadigőzös volt, melyet 1848. július 25-én bocsátottak vízre. Ettől a naptól számítjuk a magyar hadihajózás kezdetét, ez a nap a magyar hadihajózás napja.
Az eredetileg 1830-ban Franz I. néven vízre rakott gozös eredeti faépítésu testét 1841-ben vasszerkezettel cserélték fel, ekkori végleges méretei: hossza 58 m, szélessége 8 m, a kerékdoboknál 14 m, merülése mindössze 1 m, vízkiszorítása 318 tonna, a széntüzelésu gozgép 60 lóeros és vitorlázattal is felszerelt. A főgép oldal himbás típusú, ez a gőzgépek között igen különleges, átmeneti típusnak számított, mert a hengerek szimmetriatengelye függőleges, rendelkezik himbával, és a mozgást átvivő paralelogrammával, ezen kívül volt benne a kondenzátor, és dugattyús szivattyú is. A kazánt a főgép mögé építették és a lemez-kémény (kürtő) igen magas, karcsú volt, ezért valószínűsíthető, hogy a kazán fekvő kivitelű, pontosabban egy kéthuzamú, lángcsöves Cornwall kazán lehetett.
A szabadságharcs kezdetén a déli harci helyzet miatt szükség volt a hadihajó nyújtotta dunai támogatásra, mivel a titeli szerb sajkások a szabadságharc első pillanatától kezdve a törvényes magyar kormány ellen fordultak és veszélyeztették a Duna és a Dráva vidékét. A hajó Óbudán horgonyzott, így azonnal nekifogtak a személyszállító gőzős hadicélú átalakításába. Primus Adamich mérnökkari őrnagy, budai helyi erődítési igazgató által hadicélokra átalakított - "Országos Hadigőzös Mészáros"-ra átkeresztelt - hajó 1848. július 25-én futott ki a Dunára, nagyszámú érdeklődő tekintetétől követve. "A Mészáros Lázár hadigőzös elindíttatott, a Dunán le s fel cirkál, közben hatalmasokat lövöldöz az égbe." -szólt a korabeli hírlapi tudósítás.
FRANZ I. paddlesteamer in 1830
FRANZ I. steamer
A délvidéki harcokban a Futak - Palánka - Novoszelo szakaszon a dunaparti magyar védvonalon folytatott járőrtevékenységet, önmagában a látványa elég volt a szerbek és a horvátok visszatartására. 1848. augusztus 19-én a tuzkeresztségen is átesett a legénység és jól vizsgázva Ópalánka mellett tuzpárbajba keveredett a rác tüzérséggel, amit elhallgattatott.
Vukovár és a Drávaszög között cirkálva a hadigőzős szeptemberben megakadályozta a Veroce vármegyében megjelent horvátok átkelési kísérleteit a Bácskába. Utászi és logisztikai feladatokat is ellátott a legénység, földi tüzérségnek a partra telepítésével és muszaki zárak létesítésével egyre szukítette az ellenség mozgásterét. Pár nap múlva csónakos küldönc útján Pest védelmére rendelték, kazánokat felfűtve irány Pest-Buda! A hajó sebessége 9 km/óra álló vízben, így lefelé 15 km/óra, felfelé 3 km/óra sebességgel haladhatott, vagyis 60-70 óra alatt ért fel Pestre a gőzös. Szeptember közepén veszélyes helyzet állt elő, Jellacic vezette horvát sereg átkelni készült a Dunán és Pest ellen vonult volna, ezt kellett megakadályozni 113 emberrel. A horvátok hírszerzése jól működött, ezért nem fordultak Pest felé, hanem inkább Pákozdon ütköztek meg a magyar sereggel, a végeredményt ismerve ez számunkra jó döntés volt. A hadigozös tevékenysége az orjáratozásban és a forgalom ellenorzésében, kisebb szállításokban merült ki. A puszta jelenléte megnyugtatóan hatott a dunaparti lakosságra, nagy önbizalommal tekintettek a magyar zászlós hadihajóra. Októberben a gőzöst a Duna Komárom feletti szakaszára rendelték, október 7-én Gönyünél, majd Pozsony felett foglalt őrposztot. Itt nem lép harcérintkezésbe az ellenséggel, stratégiai feladatokat lát csak el, mígnem újra Óbudára rendelik, feltöltésre. A vételezés után titkos küldetést lát el, Kossuthot kell Győrbe szállítania, a feladatot rendben sikerül is teljesítenie, de ezután rossz napok jönnek a hajóra.
Mészáros Lázár warsteamer hull drawings
Schwechat mellett a magyar sereg vereséget szenvedett, ezután pillanatok alatt a hajót újra Pestre vezényelték, Győrből Pestig egy szomorú nap csak az út. Görgey Pestet kiürítteti, a hajó személyzetét pedig más szolgálatra vezényli, általában a tüzérséghez, hiszen a legénység zöme ilyen alakulatban szolgált. A hajó a télen jégbe fagyott, nem sikerült megmenteni, a januári fagyok fogságba taszították. Hadi szereplésének is vége lett, az új nevén, General Schlick néven nem futott be nagy karriert 1849. után. Az Aldunán őrjáratozott, Pest és Komárom magyar kézre kerülésével nem merték megkockáztatni a felfelé 3 km/ óra sebességgel mozgó hajó Bécsig úsztatását. 1858-ban, Schlick grófi rangra emelése után a hajót is "Graf Schlick" -re keresztelték át. 1866-ban aztán visszavásárolta egykori tulajdonosa, a DDSG, ahol mint teher- és vontatógozös szolgált 1899-ig, majd "A-7" néven uszállyá alakították át és ilyen néven érte a szétszerelés is.
(Vikipedia)
Mészáros Lázár warsteamer drawings