⚓ S.M.S. ZENTA ⚓

Protected cruiser 1897-1914

---

Az SMS ZENTA cirkáló

Az SMS Zenta az Osztrák–Magyar Monarchia egyik Zenta-osztályú védett cirkálója volt. A hajó a vajdasági városról, Zentáról kapta nevét.
A hajó építését 1896. augusztus 8-án kezdték a pólai Arzenálban. Vízrebocsátására 1897. augusztus 18-én, befejezésére pedig 1899-ben került sor.

1914. július 18-án meghozták az első intézkedéseket a flotta mozgósítására: a Nyári Hajóraj egy-ségeit visszahívták Polába és elrendelték a szénkészleteik kiegészítését. Július 22-én a II. Csataha-jóosztályt (a Radetzky-osztály hajóit) a fenyegető háborús cselekményekre tekintettel a Cattarói-öbölbe vezényelték. Július 23-án az egész Dunai Flottillát szolgálatba helyezték, 24-én pedig Polából Kumborba (a Cattarói-öbölbe) küldték az "Admiral Spaun" könnyűcirkálót, az "Uskoke", az "Ulan", és a "Streiter" torpedórombolót, a "TB 61, 66, 68." torpedónaszádot és az "E 18, 20 és E 21" tengerészeti repülők pilóta legénységét. Július 26-án az uralkodó elrendelte a haditengerészet részleges mozgósítását, s az első mozgósítási napként július 28-át jelölte meg. 1914. augusztus 6-án életbe lépett a hadiállapot Ausztria-Magyarország és Montenegró között.

1914. augusztus 8-án a Zenta adta le a tengeri háború első lövését. A "Zenta" és a "Szigetvár" cirkáló – az "Uskoke" torpedóromboló, valamint a "TB 72" torpedónaszád kíséretében – támadást intézett Antivari ellen, s szétlőtte a rádió-állomást és a vasúti berendezéseket. Ezek voltak a világháború első lövései az Adrián.

Augusztus 10-én a nem-zetközi hadijognak megfelelően Ausztria-Magyarország nevében Anton Casa sorhajókapitány (a "Gäa" ellátóhajó parancsnoka, a Cattarói-öbölben állomásozó rangidős tengerésztiszt) hadikövet útján közölte Montenegróval partjainak blokád alá vételét, egyidejűleg a Külügyminiszter magá-hoz kérette a Bécsbe akkreditált diplomatákat és a blokádot nemzetközileg is deklarálta.

1914. augusztus 12-én Franciaország és Anglia hadat üzent a Monarchiának. Augusztus 14-én 13:00 órakor a Máltán állomásozó egyesített angol-francia hajóhad főparancsno-ka, Augustin Boué de Lapeyrére altengernagy Párizsból utasítást kapott, hogy hatoljon be az Adri-ára, a Montenegró elleni blokádot szűntesse meg és gondoskodjon róla, hogy fellépése a szövet-ségesek hatalmas tengeri fölényét demonstrálja, s megfelelő benyomást keltsen a térség országa-iban. Az ennek megfelelően augusztus 15-én éjjel az Adriára betört ellenség, másnap, augusztus 16-án reggel megütközött a blokádszolgálatot ellátó hajókkal,

Augusztus 16-án a Zenta az Ulan romboló kíséretében látta el feladatát, amikor egy 17 egységből álló egyesült francia-angol hajóraj támadta meg a két egységet. Az Ulannak sikerült elmenekülnie, a kiöregedett, lassú Zenta viszont erre képtelen lett volna. Parancsnoka, Pachner Pál fregattkapitány elutasította a megadást, és felvette a küzdelmet a túlerővel. A világháború első tengeri ütközete rövidnek bizonyult, a francia egységek kb. 15 perc alatt megbénították a Zentát, majd tovább lőve azt, el is süllyesztették. Mivel a vízben úszókat nem mentette ki senki, aki bírta, öt órás úszást követően érte el a partot és esett montenegrói fogságba. 173-an vesztek oda.

A túlélők 1923-ban visszatértek az ütközet színhelyére, ahol a parthoz közeli sziklaszirt tetején kápolnát emeltettek megmenekülésük emlékére. Az épület ma is áll, Az 1975-ös nagy dalmáciai földrengés ugyan romba döntötte, de 2008-ban szépen felújították.

---

SMS ZENTA

(Vikipedia)

SMS Zenta was a small protected cruiser built for the Austro-Hungarian Navy in the late 1890s. She was lead ship of her class and named after the battle of Zenta

Service history

Zenta was laid down at the Pola Naval Arsenal on 8 August 1896 and she was launched on 18 August 1897. The ship was completed on 25 May 1899, commissioned three days later, and left Pola on 10 November 1899 for a cruise to Asia, calling at Port Said, Suez, Aden, and Colombo. She reached Singapore in January 1900 where she stayed for 14 days, continuing her voyage to Hong Kong, Macau, and onwards to Shanghai. Thereafter she went to Japan, visiting Nagasaki, Kagoshima, and Sasebo.

Boxer Rebellion

News reached Austria-Hungary that the Boxer Rebellion in China was fast getting worse. Zenta was recalled to assist in the evacuation of international embassy staff as well as the Austro-Hungarian delegation. Seventy-five members of her crew were attached to the relief expedition led by Admiral Seymour, which headed for Tientsin.

Zenta was joined by the armoured cruiser SMS Kaiserin und Königin Maria Theresia, and 160 sailors from both ships (and two landed guns) assisted German marines in the assaults on the Taku forts. Zenta had her commanding officer, Kapitän Eduard Thomann Edler von Montalmar, killed in the action.

South American cruise

She returned home in December 1901 and was placed in reserve until October 1902 when she was sent on another foreign tour to Cape Town. From there she sailed for South America, to Montevideo and then to Buenos Aires, arriving in May 1903. She then went to Rio de Janeiro in June before heading back across the Atlantic, visiting among other ports Funchal, Cadiz, Tangier, Malaga, Tunis and Corfu prior to returning home to Trieste. Thereafter she was placed in reserve and partook in annual naval exercises until the outbreak of the First World War.

World War I

On 16 August 1914 the combined Anglo-French Fleet under Admiral Auguste Boué de Lapeyrère, made a sweep of the Adriatic Sea. Zenta was escorted by a destroyer blockading the coast of Montenegro. She was trapped by seventeen French and British naval units consisting of battleships and armoured cruisers, which prevented her escape North. After allowing the destroyer SMS Ulan to get away, she was sunk by gunfire during the Battle of Antivari off the coast of Bar, Montenegro, with the loss of 179 lives. Surviving commander Paul Pachner, officers and crew swam ashore and were interned until 1916 (the Anglo-French Fleet did not attempt to rescue any survivors). The imprisoned crew were Croats from Blato na Korčuli, Šolta, Tisno, Biograd na Moru, Bogomolje, Rab, Imotski, Hvar, Trogir, Split, Šibenik, Vela Luka, Sali and Zadar and two Montenegrins from Grbalj and Perast.

To honor the heroic crew of this ship, a small bay (formerly Kalafatić) in Split was named after this ship.

---