Flamand galeone 1593 – Épités1

Ahogy elnézem éppen 2 éve, hogy megirtam a Hajómakett.hu számára a cikkeket a flamand galeon rekonstruálásról. Talán lassan ideje, hogy az épitéssel itt folytassam, miután a modell több mint 1 éve kész.

Elörebocsájtom, hogy nem fogok belemélyedni az alapvetö fogások részletes leirásába. Részletes ott leszek, ahol számomra is fogós problémák megoldásáról fogok irni, pl. a galéria kialakitásáról, a tatfedélzet baldachint tartó rácsszerkeztéröl , vagy az árbóckosarak kivitelezéséröl.

Miután jelenleg épitem a Prince Royalet s párhuzamosan arról is irok itt, sokszor elö fog fordulni,  hogy  amit egy helyen leirtam, azt mégegyszer nem irom le, hanem csak utalok rá, valamint hogy esetleg felhasználom a másik modell fotóit.

Miután az összes rajzot magam készitettem, ezért természetesen megszabadultam sok mérgelödéstöl, ami elö szokott fordulni, amikor az ember egy új tervrajzba belemélyed, s menetközben kiderül, hogy az egyes nézetek méretei között eltérések vannak. ( Kérdezzétek meg a Mohát a Hajómakett.hu-nál, hogy mit mérgelödött a hires-nevezetes Mondfeld spanyol sebek tervrajzával, ill. olvassátok el töle a cikket ugyanott.) De a vásárolt vagy “kölcsönkért” ill. ingyenesen letölthetö tervrajzokkal már eleve az a a baj, hogy nem elég részletesek, föleg ha valaki a belsö berendezéseket is meg akarja épiteni. A legtöbb rajzkészlet nem tartalmaz keresztmetszeti rajzokat, ill. jó esetben max. hármat. Ha a belsö fedélzeteket is ki akarjuk épiteni,  akkor minden egyes épitési bordánál meg kell rajzolni a keresztmetszetet a fedélzeti gerendákkal. Ez a következöképpen történik:

Keresztmetszetek rajzolása

( W. zu Mondfeld – Historische Schiffsmodelle – c. könyvéböl )

1. Az egyes bordakontúrok átrajzolása a bordararajzról
2. A dörzsfák helyének és az ágyúablak (ha van itt) átrajzolása az oldalnézetröl
3. A fedélzeti gerendák felsö élének átrajzolása a hosszmetszetröl, valamint a bordavastagság (mélység) megrajzolása.
4. A f edélzeti gerendák megrajzolása.

S ezt bizony minden egyes bordánál meg kell rajzolni.

A fedélzet keresztirányú domborulata a következöképpen rajzolható meg:

A gerendák magassága középen a saját hosszának az 1/25-1/40-ed része. Ez elsösorban korszaktól és hajótipustól függ. Pl. az öregebb sebekeknél extrém magas ivü volt, mig a 19. szd.-i klippereknél már majdnem egyenes volt. Mivel az összes gerenda ive egyforma, egy sablont készitünk kartonpapirból, még jobb ha 0,5 mm-es polystirol lapból. Húzunk egy 250 mm hosszú szakaszt, berajzoljuk a közepét, s ide merölegesen felmérünk – 250:40=6,25 mm-t. Az igy kapott 3 pontot körzövel kellene összekötni, de mivel ekkora körzönk nincs, görbevonalzóval kötjük össze öket.

Sablon fedélzetivnek

Egy trükk azoknak akik szivesen rajzol(ná)nak hajórajzokat hagyományos módon rajztáblán: Mivel a hajóvonalrajzok egy része nagy ivelésü igy a kereskedelemben kapható göbevonalzókészlette  nem lehet öket megrajzolni. A megoldás: A rajztáblára felerösitünk egy 0,5 mm-es horganyzott vagy festett vaslemezt. Erre rögzitjük speciális ragasztószalaggal a pauszpapirt. Keresünk valahol (MÉH?) egy kidobott hütöszekrényt, s az ajtajából kiszedjük  a mágneses gumi szalagokat. Mivel ezek szuper hajlékonyak bármiféle ivet megrajzolhatunk velük, jól tapadnak a vas lemezre. Természetes ma már akinek van CAD programmja, s érti is a használatát, annak nincs ilyen gondja. Mig pár éve a CAD programmok több 100 €-ba kerültek, ma már sok egyszerübb CAD programm ingyen letölthetö a Netröl, de 30-40 €-ért egész jókat lehet kapni.

A bordák vastagságát, mélységét is a legtöbb esetben magunknak kell megszerkeszteni. Egy hadihajó falvastagsága a legnagyobb szélességnél eltekintve néhány extrém esettöl, ált. 60-70 cm volt. Ebböl külsö palánk 10-12 cm, belsö palánk 6-8 cm, marad 44-50 cm. Ez 1:50-ben 8-9  mm. A bordák vastagsága ettöl lefelé kissé növekedett, felfelé pedig csökkent. A falvastagság a mellvédnél már csak 30-40 cm volt.

A flamand galeon egy bordájának az összeállitása:

Borda

• KWL – Kontruktions Wasser Linie - Szerkesztési vizvonal
• Bg – größte Breite – legnagyobb szélesség
• H18 – hinten18 - a 18.as borda a föbordától hátrafelé

Ezeket a rajzokat minden bordánál meg kell szerkeszteni, s átmásolni a 6 mm vastag réteges lemezekre. (vagy indigóval, vagy a papirt rá is ragaszthatjuk)  A bordákat gépi lombürésszel (dekupir) kifürészeljük.

Egy borda összeépitése: megszerkesztjük a könyököket s maradék lemezböl kifürészeljük öket. A bordát lefekteve ideiglenesen rögzitjük a könyököt a megfelelö helyen s a kettöt együtt 4 helyen – két furat a bordába, kettö a gerendába -  1,8-1,9 mm-es fúróval átfúrjuk. A könyököket filctollal megjelöljük, hogy késöbb tudjuk, hogy hova tartoznak. A bordákból az 5-ös pontnál kifürészeljük a fedélzeti gerendákat, ezeket is megjelöljük, majd eltesszük öket késöbbi használatra. A két alsó könyököt ragasztással és 2 mm-es csapokkal a helyükre erösitjük. A felsöket félretesszük, azokat majd késöbb rögzitjük, ahogy felfelé haladunk az épitéssel.

A bordázat

A flamand bordázat épitésének korai fáziasairól sajnos nincsenek fotóim, ezért utalok itt a Princre Royale épitésére, mert a flamand bordázatának összeállitása hasonlóan történt.

Bordázat1

De a flamandnál nem kezdtem el azonnal a palánkozást, hanem a kész bordázatot talpra állitva egy új sólyára rögzitettem.

Bordázat2

Következett az alsó ágyúnyilások kereteinek, tokjainak az elkészitése. A tokokat be lehet épiteni a palánkozás elött – mint itt, ill. a palánkozás után, mint a Princenél. Mindkét megoldásnak vannak elönyei és hátrányai.

Bordázat3

Az alsó tükör

Most kell az elöre elkészitett alsó tükröt is a bordázatra felszerelni, még a palánkozás megkezdése elött, mert a palánkok hátsó kifutó végei majd rátakarnak a tükörre.

Alsó tükör

Az alsó ütegfedélzet

Az alsó ütegfedélzet palánkozását nem készitettem mindenütt különálló lécekböl, hanem egyes fedélzeti darabokból, ahol is 1,5  mm-es replemezre 0,6 mm-es jávor furniert ragasztottam, s a palánkozás vonalait csak bekarcoltam.

Alsó fedélzet1

Mivel az ágyúablakok sora oldalnézetben elöre s hátra felfelé ivel s a dörzsfák vonalát követi, a korabeli hajóknál a fedélzetet lépcsözetesen kellett elkésziteni ahhoz, hogy az ágyúcsövek minden ágyunyilásból nagyjából középen nyúljanak ki.

Az alsó fedélzet részletei:

Az alsó ütegfedélzet eleje

Az alsó ütegfedélzetfedélzet középsö része

Az alsó ütegfedélzetfedélzet hátulja

1. A hajóorr magasitott fedélzete – 2x6mm-es jávor lécek
2. Középfedélzet  – ” elöregyártott” , a fennt leirt módon elkészitett fedélzeti szegmentek
3. Lejáró a különféle raktárakba
4. Horgonykötélbak
5. A konyha – Kombüse - feletti rácsok – Gräting - ( a legalsó fedélzetet, az un. Orlop fedélzetet ugyan megrajzoltam, de feleslegesnek tartottam kiépiteni.
6. A kis csörlö “talpcsapágyazása”
7. A kovácsmühely feletti rácsok
8. Lejárók az alsó fedélzetre – ezek a csapóajtok nem nyithatók, a zsanérokat fekete fotókartonnal imitáltam.
9. A fö rakodónyilás – a 4. és 9. sz. között középen az Orlop fedélzeten van a konyha, mögötte a kovácsmühely, amit kovácsmühelynek gyakorlatilag csak a kikötöben vagy lehorgonyzott hajónál használtak, útközben betegszoba volt, mert a kovácstüzhellyel füteni is lehetett. Mögötte voltak a lejárók lépcsöi. BB – Backbord - azaz baloldalt van az élelmiszer kéziraktár meg a szakács – Smutje – sz.sz. koszos – meg a fökukta kojéi. Koje – egyfajta dobozágy. Azok mögött két szük kajüt emeletes kojékkal a kovácsnak, az ácsnak s azok segédjeinek. SB – Steuerbord - azaz jobboldalt van a vitorlaraktár, sokszor a hajósinasok és kukták hálóhelye. Ezek alatt a területek alatt, legalul a hajóürben van a horgonykötélraktár. (Mint már emlitettem, ezek helyiségek a modellen nincsenek kiépitve.)
10. Könyök
11. Pumpák
12. A föárbóc talpblokkja. A valóságban a föárbóc a gerinen állt,  modellen itt keresztezte a gerinclapot egy borda, s kénytelen voltam igy megoldani.
13. A golyóraktárak fedelei
14. Lejáratok az Orlopra – 12.-14.sz.  alatt az Orlopon középen egy helyiség amit helyzettöl függöen betegszobának vagy kéziraktárnak használtak, kétoldalt az orvos és számvivötiszt kajütjei és raktárai.
15. A nagy csörlö “talpcsapágya”
16. Lejáratok az Orlopra, a Konstabler, Konstapler - tüzszerészmester kamra elöterébe. Innen nyilik egy kiadóablak hátra a Konstabler kamrájába, ezen keresztül adták ki a Cartouche – okat.( Ez nem volt más, mint lenvászon zsákokba elöre kiadagolt puskapor töltetek, amik karton hengerekbe voltak elhelyezve, igy tárolták s szállitották öket az egyes ágyúkhoz.) Az elötérböl nyilt még két ajtó elöre, a kapitány és a tisztek személyi raktárába, valamint kétoldalt 1-1 ajtó a felsö kenyérraktárakba. Még mélyebben ezek alatt a területek alatt volt középen a puskaporraktár s kétoldalt az alsó kenyérraktárak. Ennek az elrendezésnek az volt a gyakorlati szerepe, hogy ha egy ellenséges ágyúgolyó a vizvonal alatt átüötte volna az oldalfalat, akkor az megakadt az alsó kenyérraktárban, s nem jutott el a puskaporig.
17. Az ütegfedélzet kissé megemelt része, 2×6 mm-es jávor lécekböl
18. A besanárbóc talpa.
19. Az ütegfedélzet leghátsó, lesüllyesztett része. Ezzel a megoldással az itt álló hátrafelé tüzelö ágyuk kb. azonos magasságba kerültek a föbordánál álló ágyúkkal.
20. Lejárat a kézifegyver raktárba
21. A hátsó trimmkamra fedele. Az ágyúgolyók ált. középen voltak tárolva, magas, keskeny kamrákban – ld. 13.sz.  De hosszanti trimmelésre (Trimmelés: a hajótest kiegyensulyozása vizszintesbe ) volt egy kamra az orrtöke mögött s egy a fartöke elött. Szükség esetén addig rakosgatták a golyókat ide-oda, amig a hajó vizszintesen uszott.
22. A Konstabler kamra ajtaja. A kamra a 17.sz. fedélzeti rész alatt van. Itt álltak a polcok a megszámozott Cartouche-okkal. Ez a kamra elfoglalta a hajó teljes szélességét, kétoldalt volt 1-1 ajtokkal zárható szekrénykoje a két Konstablernek. Az egyik Konstabler a hajó egyik oldalának az ágyúiért volt felelös, a másik a másikért.
23. Levezetö lépcsö a  konstablerkamrához
24. Két lépcsö az ütegfedélzet sikjai között
25. A belsö palánkozás – az összes belsö palánkozás 1×5 mm-es hárs lécekböl készült, s kármin pirosra van festve.
26. Also tükör
27. Fartöke
28. 2 db. 18 fontos Coulverin
29. Ezek alatt a padlók alatt volt két kis alacsony és szük kamra, alig fért el bennük a koje a két tüzszerész segédnek. Konstablermaat – Maat - a Maat egyfajta altiszti rangot jelentett.
30. A leendö belsö galéria fedélzeti gerendái

2a. Scherstöcke – magyar nevéröl nem tudok, sz.sz. nyiróbot,  – gerenda. Ezek két a fedélzet hosszában végighúzodó vastagabb palánk.Szerepük a szerekezet erösítése, valamint ezek fogták közre a rakodónyilásokat s a lejárókat.

A nagykajüt alatt volt egy belsö galéria, amin négy kis Falcon ágyú állt csúszólafettákon.

Belsö galéria

31.- A belsö galéria fedélzete.
32.- Korlát és egyben Leuwagen – erre fekszik fel a kormányrúd.
33.- A csúszólafetták.

Mindez talán jobban érthetö, ha megnézzük a hosszmetszeti rajzon:

Hosszmetszet

43.- Az ütegfedélzet hátsó mélyitett része
81.- A belsö galériafedélzet
103.- A nagykajüt

Most már csak a lafettákat a fedélzetre rögziteni. Az ágyúcsöveket én mindig a végére hagyom, mert ha már most rögziteném öket, akkor a kilógó csövek mindenbe beleakadnak.

Az alsó ütegsorra a következö ágyúkat terveztem: az elsö kettö 18 fontos Coulverin drake ( a drake tipusok rövidebbek voltak, hasonló kaliber melett) 2,6 m hosszú, a következö 14 18 fontos Coulverin normálméret 3 m hosszú, s a 2 leghátsó Jäger – vadász, 18 fontos Coulverin 3,6 m hoszzú. A modellen persze az összes 64 mm hoszzú. Az ágyúkötelekböl itt  csak a Broktau-kat, a fékköteleket raktam fel.

Ha az alsó ütegfedélzeti lafettákat a helyükre erösitettük, akkor következik a föfedélzet keresztgerendáinak s a hossztartóknak valamint az alátámasztó oszlopoknak a beépitése.

Lafetták

(lásd az építés további fázisait ...)