⚓ H.M.S. VICTORY ⚓

First rate warship - Construction : Part 3

HMS Victory építése 1:50 méretarányban

Szerző: Horváth Zoltán

Középső ágyúfedélzet - 28 darab 24 fontos ágyú.
Ez már elég rutinosan megy: - lafetták legyártása sablonok segítségével - kerekek esztergálása - festés, összeállítás - blokkok elkészítése - ágyúk végső elhelyezése - kötelek, csigasorok beépítése Az előző ágyúfedélzethez képest úgy érzem, fele annyi idő alatt elkészültem ezzel a résszel.
Egy kis mutatós fejlesztés: az ágyúk kerekeit 6-6 szög vagy csavar tartja össze. Ezt még a kerék festése előtt 6 tűszúrással lehet imitálni. Mivel a kerekek natúr színűek, a festéshez használt pác a kicsi lyukakba gyűlik, ahol sötét pöttyök formájában szárad, ezáltal olyan hatást ad, mintha szögek lennének körben a keréken.

Ismét egy kis kitérő következik: horgony-öntés.
A mester darabot fából készítettem el. Mivel műgyantákkal korábban is dolgoztam, ezért a gyantás öntőforma előállítását céloztam meg. T-SILOX nevezetű hófehér szilikonos anyagot használtam - ez némileg rugalmas, könnyen leválasztható, és akár ólom vagy ón öntésére is alkalmas formát ad. Utólag könnyű a levegőző és beöntő nyílásokat belevágni.
A horgony anyaga: két komponensű műgyanta FM20 - T16 páros. Összekeverve kb. méz állagú, úgyhogy elég lassan tölti meg a formát. Egy-két órán keresztül még folyékony, ezért a maradék levegő kis buborékok formájában kijön belőle. Kikeményedés 1 nap - ráérek.
Mivel az öntőforma nagyon jól sikerült, ezért a kész darabokon csak minimális igazítani való van.

Ez megint nem ágyúfedélzet. Ezt a képet Hajós Joe-nak ajánlom, ugyanis az Ő tanácsára (és segítségével) nekiláttam a hajófenék rézzel való beborításának. Igazából már a jobb oldal kész, majd a galériába teszek föl két fotót.
Az eredmény szerintem igazán "dögös" lett. Az íveket, hajlatokat jobban kiemeli. Most arra várok, hogy öregedjen (oxidálódjon).
A ragasztástól kicsit féltem, de találtam egy ragasztót, ami minden elképzelésemet felülmúlta.
A neve igen bonyolult: építési ragasztó. Víz bázisú, úgyhogy kívül nedves ruhával letörölhető a mű.

Idő közben elkészültem a rezezéssel mindkét oldalon.
Most még roppant fényes, de majd alakul. Addig úgysem lakkozom le, amíg nem patinásodik.

Némi külső munkálat: ágyúnyílások fedeleinek az elkészítése. Most éppen száradnak.
A hátulsó négy majdnem megtréfált, ugyanis a szabály szerint a fedelek pontosan illeszkednek a külső kontúrokhoz, dörzslécekhez, én pedig legyártottam őket simára.
Nosza csináljunk négy illeszkedőt - a maradék jó lesz a hajó bal oldalára.

Mivel a hajó - belsőt is szeretném megmutatni, ezért számos fölszerelési tárgyat el kell készítenem.
Ezek nagy többsége az ágyúk tartozéka: töltő, tisztító, kaparó és egyéb eszközök..
A szerszámok nyele a szokásos módon elvékonyított fogpiszkálóból készült.
Megfigyelhető, hogy nem egyen - színre pácoltam őket. Úgy gondoltam, van újabb és régebbi, tisztább és koszosabb, ettől kicsit életszerűbb lesz a hajóbelső.
Hasonlót követtem el az ágyúk kerekeivel is, meg a csigákkal. is.

Lesznek még lőpor, és homok tárolók, valamint vizes vödrök és tűzoltó vödrök is. Ezek az ágyúk mögött, illetve fölöttük lesznek elhelyezve.
Pár belső oszlopot is le kellene még gyártanom, ami a következő fedélzet gerendáit tartja - itt most egy kis szünet következett - ugyanis nekiláttam a hobby CNC esztergámnak, aminek a segítségével majd előállíthatom az összes forgástest jellegű tárgyat, ami a fedélzetre szükséges. Kb. 2 hét alatt elkészült a mű (az eredmény a Hobby CNC cikkben olvasható).
A tesztek olyan jól sikerültek, hogy 2 nap alatt az összes hiányzó oszlop, vödör, és egyéb dolog leesztergálódott minimális közreműködéssel. Annyira ment az esztergálás, hogy most már csak a kiadagolt lőport tároló piros dobozokat kell megcsinálnom..

Az oszlopok, vödrök és egyebek már a helyükre kerültek.
A lenti nagy képen pedig már a középső ágyúfedélzet nyílásainak fedelei is föl vannak szerelve - igaz egyenlőre csak kívülről. A sok kilógó kötél még belül is eldolgozásra vár. Azt hiszem, előbb ugyanezt megcsinálom a bal oldalon is, aztán jönnek a belső munkálatok..
Gyarapodnak az ágyúk - ez a hajó egyre veszélyesebb!!!

Más sorrendet követtem: a fönti köteleket belül eldolgoztam, így közben a jobb oldal belső része is elkészült.
A lövegek fölött már bent vannak a megfelelő ágyú-szerszámok. Hamarosan készíthetek a középső ágyúfedélzetről belső képeket.

Íme a belső képek a középső ágyúfedélzetről..
Ezek sajnos usb-kamerás képek, de azért remélem, hogy elég mutatósak.
Ez itt az orrárboc bekötési pontja. Közvetlenül mögötte áll az előárboc.

Az előárboc mögött található a hajó konyhája.

A konyha után egy lépcsőfeljáró, majd az első csörlő következik.

A következő képet meghagytam eredetiben, mert jól érzékelhető rajta az ágyúfedélzet lényege: utca hosszban ágyúk sorakoznak, közvetlenül mögöttük aránylag nagy szabad tér, ezután sorban a muníció, meg a vizes és homokos dézsák sorakoznak.
Az egyéb dolgok, mint például a rácsok, a csörlők, a lépcsők, és egyéb fölszerelési tárgyak mind a hajó középvonalában kaptak helyet.



Ez pedig már a hajótat. A "wardroom" látható a képen. Jó néhány tiszti kabin van körben. Az ablak előtt látható emelvény szerű valami a kormány lapát csúcsát burkolja.

Hol is tartottam? Megvan! Középső ágyúfedélzet már majdnem kész.
Kell még néhány ágyú tartozék, jöhet a világítás, egy utolsó festés és be lehet burkolni a következő fedélzet deszkáival. Már rég elkészült volna, ha nem másnak állok neki.

Elkészítettem mindhárom terebet.Ez itt a legnagyobb: a főárboc -tereb. A rajzokból ítélve elég összetett szerkezet. Valóságban is elég jelentős darab - szélessége a főborda szélesség fele, azaz kb. 7.5 méter! Mivel a tartó gerendáim már a végleges helyükön voltak, az építést már ezek figyelembe-vételével kellett megoldanom.
Körbeépítettem a lyukat..
A tereb padlózata érdekes mintát ad: elöl és hátul keresztbe futnak a lécek, oldalt pedig előre. Ezt az eredeti kialakításban lépcsős, átlapolt deszkázással oldották meg. Egyszerűbbnek találtam, ha kissé vékonyabb lécekből két rétegben állítom össze - a végső látvány ugyanolyan.
A tereb egyik fontos rendeltetése a további oldalkötelek terpesztése (innen a tereb szó) és tartása. A széleken látható 6-6 lyuk szolgál majd ezek rögzítésére. Az íves perem kialakításához muszáj volt rendes hajlítást csinálni - benedvesítettem a lécet, majd egy forrasztópáka oldalán hajlítgattam bele a kívánt ívet. A majdnem sugár irányban futó sok kis léc mind merevítő - kívül valameddig nem változik a magasságuk, később befelé haladva csökken. Ezt ha tisztességesen tudjuk kialakítani, akkor igazán szép és mutatós az eredmény..
Végezetül egy hátulsó korlát készült, hiszen ha jól saccolom, a tereb a 3. vagy 4. emelet magasságában terpeszkedik. Az egész szerkezet fekete színű, egyedül a korlát natúr fa. A korlátra majd egy hálót kell felkötni, hogy jobban védjen a véletlen leesés ellen. A főárboc tereben a Victory esetében hátul a korláton lesz még egy lámpa, jelezve hogy az admirális hajója. Hogy fog az világítani - még nem tudom, de azon leszek hogy világítson..

Kedvem támadt a vitorlarudak elkészítéséhez.

Összességében ez nem volt túl nehéz feladat. A fő és elő árboc megfelelő keresztrúdjai hasonlítanak egymáshoz, ezért nem volt érdemes félúton abbahagyni a gyártást. Ha már ezek elkészültek, nem hagyhattam ki a hátsó árboc pár keresztrúdját, meg a bumm és gaff rudakat sem.

A képen jól megfigyelhető a tekintélyes merevítés a nagyobb keresztrudak kb. középső harmadában, amit eredetiben vasalás tart össze (nálam karton csíkok). Időközben rájöttem: mivel minden keresztrúd elég sok további alkatrészt hordoz (lábaló kötelek tartóit, blokkokat szép számmal) - célszerű lesz előre mindet legyártani és fölszerelni addig, amíg a vitorlarudak kézbe foghatók. Természetesen beleértve ebbe a tevékenységbe a majdani vitorlákat is..

Következő nagy feladat: az irodalom és a fotók átnézése, ugyanis ki kell derítenem, hogy melyik rúdon milyen fajta és milyen méretű csiga (blokk) van - mellesleg akkor már azt is tudnom kellene, hogy az illető blokk mi célt szolgál, és hogy a kötele honnan-hová tart. Ezzel el leszek egy ideig. Azt hiszem, gyártok valami adatbázist erre a célra. Azért a blokkokból az első darabok (a legnagyobbak) már megvannak. Ekkorában sikerült még a tárcsákat is kialakítanom.

Lassan egyre több feladat lesz, ami a kötelekhez, a kötélzet kialakításához kapcsolódik. Kettővel kapásból találkoztam:
1. A nagyobb igénybevételű, de tartósan beépített köteleket védelmi céllal bepólyálták, majd egy vékony kötéllel bebandázsolták. Mivel a pólyázás belül van, nem látszik - arról letettem. A bandázsolás viszont annál inkább látványos eleme a kötélzetnek, ezért hamarjában építettem egy bandázsoló ketyerét. Nem gyors, de működik - majd esetleg tovább fejlesztem egy automata előtolás rendszerrel. A barkács rovatban a bandázsoló készülékről többet is meg lehet tudni..
2. Vasból készült kötél szemek - ebből is elég sok kell. A fönti képen láthatóan ezek még fából vannak, de már megvan a jobb tippem: gondoltam a cipészek, vagy akik bőrökkel foglalkoznak, használnak csőszegecset. Hát éppenséggel használnak, de nem ilyen kis méretben, úgyhogy itt nem jártam szerencsével. Következő ötlet: vékony falú kis átmérőjű cső (mondjuk rézből). Megfelelő darabolás után két kúpos pofával tölcsér szerűen tágítható lenne, és máris kész a kötél szem. Villamos szaküzletben érvég hüvely néven lehet találni ilyen kis csövecskéket. Esztergában forgatva akár késsel is vágható, a tölcséresítéshez kellene valami kis precíz célszerszám.

Sok makett építő végső dilemmája: legyen-e vitorla a hajón, vagy ne legyen.
Nem könnyű megcsinálni, mert kis lépték esetén a vékony vászon is esetleg durvának hat. Nem lóg rendesen, csúnya, merev a varrás - nem vitorlához, inkább valami fóliához hasonlít. Arról nem is beszélve, hogy ismét egy új szakma kerül elő: a varrás. Én vitorla párti vagyok, főképpen mert gyönyörűek ezek a hajók az óriási vitorla felülettel, és mert ugye vitorlást építünk. Néhány dolgot a vitorlázat eltakar, de ugyanakkor néhány más dolgot megmutat (magát a hajó motorját).
A látvány érdekében persze lehet variálni is a vitorlázatot : egyik kibontva, másik bevonva és mindjárt látszik a fedélzet.. Könnyen beszélek: 1:50-es léptékben ezt valóban elég szépen meg lehet csinálni. Bátorítani szeretném a tisztelt publikumot, hogy 1:100-ig van remény lásd a galériában a kis Victory-t. Varrógép akad itthon szerencsére és vitorla anyagom is volt már jó pár éve.

A főárboc két legnagyobb vitorláját készítettem el. Szép nagyok, kb. 50 cm szélesek.
A kialakítás menete a következő: szabásminta elkészítése a hajó már meglévő méretei alapján, vagyis elővettem a megfelelő vitorla rudakat, megnéztem hogy passzol hozzá a vitorla szélességben. A magassági mérethez az árbochoz illesztett vitorlarudat vettem alapul (itt bele kell kalkulálni a keresztrudakat tartó blokkokat is), majd a mért maradék érték lett a vászon magassága.
A vásznat körben be kell szegni, nehogy bomlani kezdjen - természetesen a szegés szélességét a szabásmintához hozzá kell körben rajzolni. Az üzembiztos szegéshez kétszer hajtjuk be az anyag szélét, és ezt varrjuk meg - ez alul-fölül nem is egyszerű, mivel itt a lehető legkeskenyebb szegést kell kialakítani. Módszerem a következő: az első behajtás még úgy-ahogy megáll, a második már nem fog.. Segítségül 3-5 cm-enként haladva egyszerű szigetelőszalaggal le lehet ragasztani (az sem baj, ha közben a széle az asztalhoz is odaragadt). A szig.szalag jótékonyan összefogja, csak a varrás közben kell az éppen következő pár centiről lehúzni. A két oldal könnyebb, mert itt erősítő csíkok vannak, ezért egy ilyen csík jóval szélesebb. A szigetelő szalag használata itt is javasolt. Mivel az igazi vitorla sok csíkból van összeállítva, ezeket szimpla végigvarrással lehet imitálni. Nem kell megijedni - a varrás így vagy úgy, de valamerre elhúzza az anyagot - ez később valamennyit magától is simul, mert még úgyis sokat babráljuk a vásznat. Én még szeretném kicsit szürkéssé, fakóvá tenni valami halvány festéssel - de csak ha mindegyik kész lesz. A végső megoldás a vasalás, esetleg óvatos gőzölés..

A vitorla további erősítését szolgálja a körben rávarrt kötél. Ebből alakítottak ki megfelelő helyeken szemeket a további szerelvények (blokkok, kötelek) csatlakoztatására. A kötél fölvarrásához csak tű, cérna és türelem kell, no meg fény. Teljesítményem kb. 5 óra/méter, de bele lehet jönni.. itt visszaüt az 1:50-es lépték, mert kétszer annyit kell varrni mint 1:100-ban.
A rendezetlenül lógó szálacskák a fogásoló kötelek, ezekkel lehet a vitorlák hatásos felületét nagy szélben csökkenteni - egyszerűen felkötik a rúdhoz a vásznat. Majd a festés és vasalás után vágom őket méretre, addig sem szöszölődnek.

---